Tension Control System megoldás
Nézzen körül, sok olyan termék, amelyet lát és használ, valamilyen feszültségszabályozó rendszerrel készül. A reggeli gabonacsomagolástól a vizespalackon lévő címkéig mindenhol megtalálhatók az anyagok, amelyek a gyártási folyamat során a precíz feszültségszabályozáson alapulnak. A vállalatok világszerte tudják, hogy ezeknek a gyártási folyamatoknak a „make or break” jellemzője a megfelelő feszültségszabályozás. De miért? Mi az a feszültségszabályozás, és miért olyan fontos a gyártásban?
Mielőtt belemerülnénkfeszültségszabályozás, először meg kell értenünk, mi a feszültség. A feszültség az az anyagra kifejtett erő vagy feszültség, amely az alkalmazott erő irányába nyúlik. A gyártásban ez általában akkor kezdődik, amikor a nyersanyagot egy downstream folyamatpont bevonja a folyamatba. A feszültséget a henger közepére kifejtett nyomatékként határozzuk meg, osztva a hengersugárral. Feszesség = nyomaték/sugár (T=TQ/R). Ha a feszültség túl nagy, a nem megfelelő feszítés miatt az anyag megnyúlhat és tönkreteheti a tekercs alakját, vagy akár károsíthatja a tekercset, ha a feszültség meghaladja az anyag nyírószilárdságát. Másrészt a túl sok feszültség károsíthatja a végterméket is. Az elégtelen feszesség a csévélőorsó megnyúlását vagy megereszkedését okozhatja, ami végső soron rossz minőségű készterméket eredményez.
Feszültségegyenlet
A feszültségszabályozás megértéséhez meg kell értenünk, mi az a „háló”. Ez a kifejezés minden olyan anyagra vonatkozik, amelyet folyamatosan szállítanak papírtekercsből, műanyagból, filmből, izzószálból, textilből, kábelből vagy fémből. A feszességszabályozás az a művelet, amely az anyag által megkívánt kívánt feszültség fenntartását jelenti a szövedéken. Ez azt jelenti, hogy a feszesség mérése és fenntartása a kívánt beállítási ponton történik, így a szalag zökkenőmentesen fut a gyártási folyamat során. A feszültséget általában angolszász mérőrendszerrel mérik font per lineáris hüvelykben (PLI) vagy metrikus Newton per centiméterben (N/cm).
A megfelelő feszültségszabályozást úgy tervezték, hogy pontosan szabályozza a szalag feszességét, ezért gondosan ellenőrizni kell, és a folyamat során a minimális szinten kell tartani. A hüvelykujjszabály az, hogy a lehető legkevesebb feszültséget kell kifejteni a kívánt kiváló minőségű végtermék előállításához. Ha a feszítést nem alkalmazzák pontosan a folyamat során, az gyűrődésekhez, szalagtörésekhez és rossz folyamateredményekhez vezethet, mint például az összeillesztés (nyírás), a méretkimaradás (nyomtatás), a bevonat vastagsága (bevonat) nem egyenletes, hosszváltozások (laminálás). ), az anyag felgöndörödése a laminálási folyamat során és az orsóhibák (nyúlás, csillagozás stb.), hogy csak néhányat említsünk.
A gyártóknak meg kell felelniük a növekvő keresletnek, hogy minőségi termékeket állíthassanak elő a lehető leghatékonyabban. Ez jobb, nagyobb teljesítményű és jobb minőségű gyártósorok iránti igényhez vezet. Legyen szó átalakításról, szeletelésről, nyomtatásról, laminálásról vagy bármilyen más folyamatról, mindegyikben van egy közös pont – a megfelelő feszültségszabályozás kiváló minőségű, költséghatékony gyártást eredményez.
Kézi feszültségszabályozó táblázat
A feszültség szabályozásának két fő módja van, kézi vagy automatikus. Kézi vezérlés esetén a kezelő figyelme és jelenléte mindig szükséges a fordulatszám és a nyomaték szabályozásához és beállításához a folyamat során. Az automatizált vezérlésben a kezelőnek csak a kezdeti beállítás során kell beviteleket megadnia, mivel a vezérlő felelős a kívánt feszültség fenntartásáért a folyamat során. Ez csökkenti a kezelői interakciót és a függőséget. Az automatizált vezérlési termékekben általában kétféle rendszer létezik, a nyílt hurkú és a zárt hurkú vezérlés.
Feladás időpontja: 2023. december 22
