A 2020-as év sok olyan eseményt hozott, amelyeket senki sem láthatott előre. Az új koronajárvány minden iparágat érintett, és emberek millióinak életét változtatta meg szerte a világon. Ez az egyedülálló jelenség a maszkok, PPE-k és más nem szőtt termékek iránti kereslet jelentős megugrásához vezetett. Az exponenciális növekedés megnehezítette a gyártók számára, hogy lépést tudjanak tartani a gyorsan növekvő kereslettel, mivel a gépek termelékenységének növelésére és a meglévő berendezésekből kibővített vagy új képességek fejlesztésére törekednek.
Ahogy egyre több gyártó rohan a berendezés utólagos felszerelésére, a minőségi nem szőtt anyagok hiányafeszültségszabályozó rendszerekmagasabb selejtezési arányt, meredekebb és költségesebb tanulási görbéket, valamint a termelékenység és a nyereség elvesztését eredményezi. Mivel a legtöbb orvosi, sebészeti és N95-ös maszk, valamint más kritikus egészségügyi kellékek és egyéni védőeszközök nem szőtt anyagokból készülnek, a minőségi feszültségszabályozó rendszer követelményeinek fókuszpontjává vált a jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termékek iránti igény.
A nem szőtt textília természetes és szintetikus anyagok keverékéből készül, amelyeket különböző technológiákkal ötvöznek össze. Az olvasztott nem szőtt szövetek, amelyeket főként maszkgyártásban és PPPE-ben használnak, gyantarészecskékből készülnek, amelyeket szálakká olvasztanak, majd egy forgó felületre fújják: így egylépcsős szövet jön létre. Az anyag elkészítése után össze kell olvasztani. Ezt a folyamatot négyféleképpen lehet végrehajtani: gyantával, hővel, több ezer tűvel préseléssel vagy nagy sebességű vízsugarakkal összekapcsolva.
A maszk elkészítéséhez két-három réteg nem szőtt anyag szükséges. A belső réteg a kényelem, a középső réteg szűrésre, a harmadik réteg pedig a védelemre szolgál. Ezen kívül minden maszkhoz orrhíd és fülbevaló szükséges. A három nem szőtt anyagot egy automata gépbe táplálják, amely összehajtogatja a szövetet, egymásra rakja a rétegeket, a kívánt hosszúságúra vágja az anyagot, és hozzáadja a fülbevalót és az orrhídat. A maximális védelem érdekében minden maszknak mindhárom rétegnek kell lennie, és a vágásoknak pontosnak kell lenniük. E pontosság eléréséhez a Webnek megfelelő feszültséget kell fenntartania a gyártósoron.
Amikor egy gyártó üzem több millió maszkot és PPE-t gyárt egyetlen nap alatt, rendkívül fontos a feszültség szabályozása. A minőség és a következetesség az az eredmény, amelyet minden gyártóüzem minden alkalommal megkövetel. A Montalvo feszültségszabályozó rendszere maximalizálhatja a gyártó végtermékének minőségét, növelheti a termelékenységet és a termék konzisztenciáját, miközben megoldja a feszültségszabályozással kapcsolatos problémákat, amelyekkel találkozhatnak.
Miért fontos a feszültség szabályozása? A feszültségszabályozás egy előre meghatározott vagy beállított nyomás vagy feszültség fenntartása egy adott anyagon két pont között, miközben az egyenletességet és konzisztenciát megtartja anélkül, hogy az anyag minőségében vagy a kívánt tulajdonságokban veszítene. Ezen túlmenően, ha két vagy több hálózatot egyesítenek, mindegyik hálózat eltérő jellemzőkkel és feszültségigényekkel rendelkezhet. A minőségi laminálási folyamat minimális vagy hibamentes biztosítása érdekében minden szalagnak saját feszességszabályozó rendszerrel kell rendelkeznie a kiváló minőségű végtermék maximális áteresztőképességének fenntartása érdekében.
A feszültség pontos szabályozásához a zárt vagy nyitott hurkú rendszer kritikus fontosságú. A zárt hurkú rendszerek visszacsatoláson keresztül mérik, figyelik és vezérlik a folyamatot, hogy összehasonlítsák a tényleges feszültséget a várható feszültséggel. Ez nagymértékben csökkenti a hibák számát, és a kívánt kimenetet vagy választ eredményezi. A zárt hurkú rendszernek három fő eleme van a feszültség szabályozására: a feszültségmérő készülék, a vezérlő és a nyomatékberendezés (fék, tengelykapcsoló vagy hajtás)
A feszültségszabályozók széles választékát kínáljuk a PLC vezérlőktől az egyedi dedikált vezérlőegységekig. A vezérlő közvetlen anyagmérési visszajelzést kap a mérőcellától vagy a táncos karjától. Amikor a feszültség megváltozik, elektromos jelet generál, amelyet a vezérlő a beállított feszültséghez képest értelmez. A vezérlő ezután beállítja a nyomatékkimeneti eszköz (feszítőfék, tengelykapcsoló vagy működtető) nyomatékát a kívánt alapérték fenntartásához. Ezenkívül a gördülő tömeg változásával a szükséges nyomatékot a vezérlőnek be kell állítania és kezelnie kell. Ez biztosítja, hogy a feszültség egyenletes, koherens és pontos legyen a folyamat során. Számos iparágvezető erőmérő cellarendszert gyártunk többféle rögzítési konfigurációval és több terhelési besorolással, amelyek elég érzékenyek ahhoz, hogy még a kis feszültségváltozásokat is észleljék, minimalizálva a veszteséget és maximalizálva a kiváló minőségű végtermék mennyiségét. Az erőmérő cella méri azt a mikro-elhajlási erőt, amelyet az anyag a feszítőgörgőkön való mozgása során fejt ki, amelyet a feszítés meghúzása vagy meglazulása okoz, amikor az anyag áthalad a folyamaton. Ez a mérés egy elektromos jel (általában millivolt) formájában történik, amelyet a vezérlőhöz küldenek a nyomaték beállításához a beállított feszültség fenntartása érdekében.
Feladás időpontja: 2023. december 22
